Megjelent Calvin Harris harmadik, kicsit pökhendi lemeze. 18 hónap, csak ennyi van ráírva, de első kézből tudjuk, hogy ezzel mire akart utalni. Az elmúlt másfél év legnagyobb slágereit mind neki köszönhetjük.
Megjelent Calvin Harris elmúlt 18 hónapjának zenei látlelete, ez számszerűsítve 15 darab olyan zeneszámot jelent, ami jó eséllyel izgalomba hozhat fesztiválon, klubban és házibuliban is, vagy egy privát partyn, mondjuk a fülesedben, biciklizve. Az izgalomra két okod lehet: az egyik, hogy újra felfedezheted olyan korábbi kedvenceidet, mint a Bounce Kelis hangjával, a világbajnok We Found Love Rihannával, vagy a legújabb klipes dal, a Sweet Nothing Florence „and the Machine” Welch közreműködésével.
A másik ok pedig ennek pont az ellenkezője, vagyis olyan dalokat is találsz majd a 15 között, amiket ugyan még sosem hallhattál, mégis mind azt bizonyítják, hogy a skót DJ nemcsak showmannek szuper, de remek dalszerző is egyben. Izgalmas példa erre az Iron című szám, ami egy dubstepelemekből építkező popvokálos darab. Ez úgy áll a lemez közepén, mint egy zeneszakmai kiáltvány, mondván: „érzékelem, hogy a dubstepet most mindenki kajálja, én is tudok olyat, ha akarok, csak általában nem akarok – mint tudjátok – én nem ebben utazom”.
Ugyanilyen Harris-idegen, de az angolszász elektronikus, grime, r’n’b mondakörökbe tett kirándulásoknak tekinthető például a Here 2 China Dizzee Rascallal, vagy a Let’s Go Ne-Yo-val. Ezek között bújik meg egy újabb remek együttműködés, az egyre több pozitív kritikát besöprő, a jellegzetes pub crawler fizimiskáját páratlan tehetséggel ellensúlyozó, immár kétlemezes Ellie Gouldinggal. A repertoár persze nem lenne teljes, ha Example, Tinie Tempah, vagy az új featuring-csillag Ayah Marar valamiért kimaradtak volna ebből a gyanúsan sokszínű listából. Egy-egy szám erejéig tehát ők is villanthattak a 18 Monthson, telhetetlen rajongóiknak az emlékeik között kell inkább kotorászni – mindhármukból láthattak idén többet is hazai fesztiválokon.
A lemez egyértelmű erősségei a dalírás ihletett pillanatai – amik szépen fogják körbe például Florence Welch jellegzetes hangját –, gyenge pont talán csak egy van: a 15 szám nem áll össze egy albummá – ez inkább egy gyűjtemény 15, többnyire ragyogó kislemezzel.
Minderről egyébként most azonnal lehet saját véleményed is, hiszen a lemez Calvin Harris weboldalán korlátlan mennyiségben újra és újra meghallgatható streamingelve.
Megjelent Calvin Harris elmúlt 18 hónapjának zenei látlelete, ez számszerűsítve 15 darab olyan zeneszámot jelent, ami jó eséllyel izgalomba hozhat fesztiválon, klubban és házibuliban is, vagy egy privát partyn, mondjuk a fülesedben, biciklizve. Az izgalomra két okod lehet: az egyik, hogy újra felfedezheted olyan korábbi kedvenceidet, mint a Bounce Kelis hangjával, a világbajnok We Found Love Rihannával, vagy a legújabb klipes dal, a Sweet Nothing Florence „and the Machine” Welch közreműködésével.
A másik ok pedig ennek pont az ellenkezője, vagyis olyan dalokat is találsz majd a 15 között, amiket ugyan még sosem hallhattál, mégis mind azt bizonyítják, hogy a skót DJ nemcsak showmannek szuper, de remek dalszerző is egyben. Izgalmas példa erre az Iron című szám, ami egy dubstepelemekből építkező popvokálos darab. Ez úgy áll a lemez közepén, mint egy zeneszakmai kiáltvány, mondván: „érzékelem, hogy a dubstepet most mindenki kajálja, én is tudok olyat, ha akarok, csak általában nem akarok – mint tudjátok – én nem ebben utazom”.
Ugyanilyen Harris-idegen, de az angolszász elektronikus, grime, r’n’b mondakörökbe tett kirándulásoknak tekinthető például a Here 2 China Dizzee Rascallal, vagy a Let’s Go Ne-Yo-val. Ezek között bújik meg egy újabb remek együttműködés, az egyre több pozitív kritikát besöprő, a jellegzetes pub crawler fizimiskáját páratlan tehetséggel ellensúlyozó, immár kétlemezes Ellie Gouldinggal. A repertoár persze nem lenne teljes, ha Example, Tinie Tempah, vagy az új featuring-csillag Ayah Marar valamiért kimaradtak volna ebből a gyanúsan sokszínű listából. Egy-egy szám erejéig tehát ők is villanthattak a 18 Monthson, telhetetlen rajongóiknak az emlékeik között kell inkább kotorászni – mindhármukból láthattak idén többet is hazai fesztiválokon.
A lemez egyértelmű erősségei a dalírás ihletett pillanatai – amik szépen fogják körbe például Florence Welch jellegzetes hangját –, gyenge pont talán csak egy van: a 15 szám nem áll össze egy albummá – ez inkább egy gyűjtemény 15, többnyire ragyogó kislemezzel.
Minderről egyébként most azonnal lehet saját véleményed is, hiszen a lemez Calvin Harris weboldalán korlátlan mennyiségben újra és újra meghallgatható streamingelve.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése