Ágoston Béla, aki főleg dudán, klarinéton és furulyákon játszik, a magyarországi avantgárd zene egyik mindig friss, fiatalos stílusú figurája, a jazz és a magyar népzenei hagyomány közös útját keresve - és találva - alakítja ki egyedi, sok humortól is tarka stílusvilágát.
A New York-i trombitás, Frank London ugyanezt az életigenlő, markáns, vitriolos hangvételt képviseli saját környezetében, az amerikai nyugati part haszid zsidó zenei közösségén belül. London a 80-as évek óta ismert a zenei pályán, és azóta játszik folyamatosan a modern zsidó zenében és a progresszív jazzben.
Ágoston Béla
Ágoston Béla a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene-karvezetés szakán végzett 1992-ben. Elismert népzenész és jazzmuzsikus, a közreműködésével eddig megjelent lemezeken multiinstrumentalistaként szerepelt. Saját formációiban és állandó zenekarában, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben főleg alt- és tenorszaxofonon, valamint basszusklarinéton hallható. Tradicionális magyar és zsidó népzenét, valamint feldolgozásokat játszik Szvorák Kati (Szvorák Kati és a Kõfaragók) és Kiss Ferenc (Etnofon Zenei Társulás, Odessa Klezmer Band) zenekaraiban dudán, klarinéton, furulyákon. A koncerteken felhangzik a dorombének is. Zenei kísérletezéseinek új területeit jelentik szóló fellépései és a Budbudas zenekarral való együttműködése. Saját zenekarával, az Ágoston Trióval 1999-ben készítette el első albumát Lakni, lakni címmel.
Frank London
Frank London (1958, New York) a hetvenes évek végén a bostoni New England Conservatory of Music hallgatójaként kezd dzsesszt, valamint latin, balkáni és zsidó muzsikát játszani. Bostonban alakítja meg Les Misérables Brass Band nevű rezesbandáját, mely 1985-ben Robert Wilson és David Byrne Knee Plays című darabjának zenéjét rögzíti, de az áttörés New Yorkhoz és a klezmer-revivalhez köti: 1986 óta működő zenekara, a The Klezmatics eddig hat lemezt jelentetett meg, és kétségtelenül a világ legrangosabb klezmerzenekaraként van számontartva. A jiddis népzene reneszánsza és a The Klezmatics mellett Frank az úgynevezett „alternatív zsidó zenei mozgalomból” is kiveszi a részét – a szaxofonos Greg Wall-lal közösen létrehozott – Hasidic New Wave nevű dzsesszzenekarral, de Lorin Sklamberg társaságában zsidó liturgikus zenét, és a Frank London’s Klezmer Brass Allstarszal zsidó rezesmuzsikát is játszik.
Ha életművét lemezfelvételekben mérnénk, több mint száz korongot kellene a mérlegre tennünk, ha a társművészetek iránti nyitottságban, akkor tucatnyi színházi és filmzenét, míg ha a popzene, a dzsessz és a világzene kiválóságaival való közös munkákban, akkor nem hagyhatnánk említés nélkül Itzhak Perlman, a They Might Be Giants, Lester Bowie, LL Cool J, Chava Alberstein, LaMonte Young, Boban Markovic, John Zorn, Marc Ribot, Gary Lucas és Maurice El Médioni nevét.
A New York-i trombitás, Frank London ugyanezt az életigenlő, markáns, vitriolos hangvételt képviseli saját környezetében, az amerikai nyugati part haszid zsidó zenei közösségén belül. London a 80-as évek óta ismert a zenei pályán, és azóta játszik folyamatosan a modern zsidó zenében és a progresszív jazzben.
Ágoston Béla
Ágoston Béla a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene-karvezetés szakán végzett 1992-ben. Elismert népzenész és jazzmuzsikus, a közreműködésével eddig megjelent lemezeken multiinstrumentalistaként szerepelt. Saját formációiban és állandó zenekarában, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben főleg alt- és tenorszaxofonon, valamint basszusklarinéton hallható. Tradicionális magyar és zsidó népzenét, valamint feldolgozásokat játszik Szvorák Kati (Szvorák Kati és a Kõfaragók) és Kiss Ferenc (Etnofon Zenei Társulás, Odessa Klezmer Band) zenekaraiban dudán, klarinéton, furulyákon. A koncerteken felhangzik a dorombének is. Zenei kísérletezéseinek új területeit jelentik szóló fellépései és a Budbudas zenekarral való együttműködése. Saját zenekarával, az Ágoston Trióval 1999-ben készítette el első albumát Lakni, lakni címmel.
Frank London
Frank London (1958, New York) a hetvenes évek végén a bostoni New England Conservatory of Music hallgatójaként kezd dzsesszt, valamint latin, balkáni és zsidó muzsikát játszani. Bostonban alakítja meg Les Misérables Brass Band nevű rezesbandáját, mely 1985-ben Robert Wilson és David Byrne Knee Plays című darabjának zenéjét rögzíti, de az áttörés New Yorkhoz és a klezmer-revivalhez köti: 1986 óta működő zenekara, a The Klezmatics eddig hat lemezt jelentetett meg, és kétségtelenül a világ legrangosabb klezmerzenekaraként van számontartva. A jiddis népzene reneszánsza és a The Klezmatics mellett Frank az úgynevezett „alternatív zsidó zenei mozgalomból” is kiveszi a részét – a szaxofonos Greg Wall-lal közösen létrehozott – Hasidic New Wave nevű dzsesszzenekarral, de Lorin Sklamberg társaságában zsidó liturgikus zenét, és a Frank London’s Klezmer Brass Allstarszal zsidó rezesmuzsikát is játszik.
Ha életművét lemezfelvételekben mérnénk, több mint száz korongot kellene a mérlegre tennünk, ha a társművészetek iránti nyitottságban, akkor tucatnyi színházi és filmzenét, míg ha a popzene, a dzsessz és a világzene kiválóságaival való közös munkákban, akkor nem hagyhatnánk említés nélkül Itzhak Perlman, a They Might Be Giants, Lester Bowie, LL Cool J, Chava Alberstein, LaMonte Young, Boban Markovic, John Zorn, Marc Ribot, Gary Lucas és Maurice El Médioni nevét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése