A Szöktető zenekar - Interjú Tyetyák Zoltánnal, a zenekar nagybőgősével

A zenekar tagjai olyan zenészekből állnak, akik korábban, más zenekarokban játszva már megismerkedtek a magyar népzenével, terjesztették azt hangszereiken itthon és a nagyvilágban. Róluk, a népzenéről beszélgetünk Tyetyák Zoltánnal, a zenekar nagybőgősével. 

– Mutasd be a zenekar tagjait, s hogy honnan ered a népzenéhez való kötődésetek

– Haladjunk  akkor ahogy a képen látható. Balról jobbra először jómagam (nagybőgő, dob). Kalocsán születtem, és talán tudat alatt is bennem volt/van a néphagyományok iránti tisztelet, szeretet. Először én is táncoltam különböző néptáncegyüttesekben. Az első népi hangszer, amivel megismerkedtem, a citera volt. Ezzel évekig foglalkoztam is, és csak később jött a nagybőgő, aminek a mély hangtónusa ragadott meg elsőként. Juhász Gabriella hegedűtanár, ő ismerkedett meg legkésőbb a népzenével. Király Tibi (cimbalom, hegedű, gitár, koboz) általános iskolában tanít, ő muzsikál közülünk a legrégebben. Az ő szakmai hozzáértésére támaszkodik a zenekar. Ő a zenekar szakmai lelke, ő készíti a népzenei átiratokat/feldolgozásokat. Feledy-Bacsik Ágit (ének)  néhány alkalommal hallottuk énekelni, és azonnal tudtuk, hogy nekünk őrá van szükségünk. A későbbiekben az is kiderült, hogy a személyisége is nélkülözhetetlen. Ági is jó néhány éve énekel már, de mellette feleség, édesanya, foglalkozását tekintve pedig gyógyszerész. Nem tudnék jobb énekesnőt elképzelni a zenekarba.  Zelenák Ottó (brácsa) néptáncos volt és ma is néptáncot tanít egy művészeti iskolában, ezen keresztül ismerkedett meg a népzenével, és nagy lelkesedéssel dolgozik velünk együtt. Nem főállásként foglalkozunk népzenével,  ezt hivatástudatból és szeretetből csináljuk. 

– A zenekar feldolgozásokat készít, ahol az eredeti népzenei anyagokat a
jellegzetességek, sajátosságok megtartása mellett új zenei stílusokkal ötvözi. Mi jellemezi az egyéni stílusotokat?

– Minden előadónak, zenekarnak, vagy talán mondhatnám, hogy mindenkinek más-más érzése, gondolata támad egy-egy dallam hallatán. Sajátos felfogásban értelmezi azt, és ez által sajátos módon dolgozza fel és közvetíti a mondanivalóját a hallgatóval. Hallhatunk több zenekartól különféle átiratokat/feldolgozásokat. A magyar népzenének vannak alapszabályai, stílusjegyei, amiket mindenképpen szem előtt kell tartani. Megpróbálunk minél több hagyományos népzenei elemet megőrizve hozzányúlni egy-egy tájegység dallamaihoz, tánczenéjéhez.

– Jobban elfogadják-e a feldolgozást? 

– Ez korosztályonként más-más fogadtatásban részesül. Bár nem is így fogalmaznék, merthogy az sem mindegy, milyen összetételű a hallgatóság. Értem ez alatt azt, hogy egy néptáncosokból, vagy szakma közeliekből álló közönség szívesebben hallgat autentikus muzsikát, míg egy középiskolás, vagy egyetemi hallgatókból álló, nem népzene , néptánc közeli közönség számára azt hiszem, könnyebben befogadható a feldolgozott népzene. Ebben a formájában könnyebben meg lehet velük ismertetni és kedveltetni a magyar népdalokat, a magyar népzenét.

– Az egyik internetes portálon Mai népdalunk címmel népdalokat osztotok meg.  Gondolom, ezzel is az értékmegőrzés a célotok.

– Természetesen igen. Ez napjaink leg jelentősebb nyilvános felülete, amit kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól függetlenül, a legtöbben látogatnak. Nyilvánvaló, hogy kihasználjuk az ügy érdekében, és népszerűsítjük ezt a műfajt amennyire csak lehetséges. Megjegyzem, meglepően nagy sikerrel. Mindig akad egy dal, amit valaki ismer vagy szeret. Itt szembesül az ember azzal, hogy nem immunisak a magyar emberek a népi kultúrájukat illetően. Nagyon sok olyan embertől kapunk pozitív visszajelzést, akinek nincs köze a népdalokhoz, de megérti őket, és megérintik ezek a dalok. Bár miért is ne lenne ez így, hiszen ezek rólunk szólnak. A mi mindennapjainkról, érzéseinkről.

– Mikor, hol próbáltok?

– Általában hétvégére szervezzük a próbákat, hiszen említettem, hogy mindenkinek van főállása. Ezt mostanában a miskolci VOKE Vörösmarty Mihály  Művelődési Házban tesszük. Ők fogadtak minket nagy örömmel, és biztosítottak számunkra próbatermet. Előtte Arlóba jártunk próbálni. Ott rendelkezésünkre bocsátották az Arlói Tájházat. Jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk az arlói intézményekkel, szervezőkkel. Talán ennek is köszönhető, hogy az idei Suvadás Liget kézműves táborban a házigazda zenekar szerepét mi tölthetjük be. 

– Külföldön nemzetközi folklór fesztiválokon vettetek részt, és kis hazánkban rendszeresen felléptek pl. a Borsodi Fonóban is.  Melyik a legemlékezetesebb?  

– Nem tudnék kiemelni egyet sem. Mindegyik nagyon jó. Felléptünk pl. Franciaországban, Szicíliában, Spanyolországban, Németországban, Romániában, Portugáliában. A magyarországi fesztiválok közül említeném még a mezőkövesdi Matyóföldi Folklórfesztivált.  Ezeken minden alkalommal megtörténik a varázslat…újra éled néhány órára a magyar népi kultúrának ezen kis szelete. Ez szívmelengető.

– A színpadi műsorok mellett szüreti felvonuláson is részt vesztek, és a kötetlenebb hangulatú üzleti vacsorákra, vállalati rendezvényekre szóló meghívásoknak is eleget tesztek. Meglepő, hogy születésnapi partikra is hívnak benneteket, nemcsak a csippendéleket. 

– Igen… nagy öröm, hogy nem csak csippendél kapható a piacon  (mosoly).  És  még nagyobb öröm, hogy ezt az emberek is tudják. Igen. Számos társaság gondolja, érzi úgy, hogy szívesen fogad meg egy magyar népi zenekart a születésnapi összejövetelére. Van, aki alapzeneként szereti, ha ez szól, de vannak olyan társaságok, akik igénylik a táncot is. Kérik, hogy vigyünk egy táncost, akitől tanulhatnak tánclépéseket és mulathatnak. Céges vacsorákon is igénybe szokták venni a szolgáltatásunkat. Például külföldről ideérkező delegációk szívesen hallgatnak finom ételek elfogyasztása mellett jó magyar népzenét.

– Mi a célotok, mit szeretnétek tovább adni? 

– Az autentikus népzenét – mint népi kultúránk szerves részét – szeretnénk elsősorban megtartani és átadni minél több embernek, és leginkább az ifjabb nemzedéknek. Ez nagyon fontos, hiszen nem mondhatnám, hogy ontja magából a média ezt a műfajt. Bár talán az utóbbi egy-két évben nagyobb számban sugároznak ilyen jellegű műsorokat. Szeretnénk, ha minél több fiatal és gyermek megismerné a saját kulturális értékeit, és gyökereit.  

Ízelítő a táncházi muzsikából: BONCHIDAI ROMÁN FORGATÓS >>>
www.szoktetozenekar.fw.hu 

VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház>>>   

Kocsis Mária