A 150 éve elhunyt Fáy István emlékének ajánlja sorozatának május 25-i nyitókoncertjét Horváth Anikó és Elek Szilvia csembaló, fortepiano és zongoraművész.
(MTI) – A történelmi Magyarországon a 18. század végétől rendkívül gazdag és színes zenei élet zajlott elsősorban a palotákban, kúriákban és püspöki rezidenciákon – hangsúlyozta Horváth Anikó az MTA Zenetudományi Intézetében, a tervezett koncertsorozat helyszínén tartott tájékoztatón. Az abaúji Fájon álló Fáy-kastélyban például évente többször is tartottak "zenei akadémiákat", amelyen a kor alkotói, jeles zenészei és virtuóz cigánymuzsikusok is játszottak.
A házigazda, az 1807 és 1862 között élt Fáy István nemcsak figyelmes mecénása volt a zenészeknek, íróknak és festőknek is, hanem maga is jeles muzsikus és zeneszerző volt. Gyűjtötte és lejegyezte a korban használatos műzenét és a cigányok által népszerűsített dallamokat, négykezes változatba rendezte ezeket, kiadványának utolsó, ötödik kötete halála előtt egy évvel jelent meg.
"Nagy élmény volt számunkra e művek felfedezése. Fáy darabjai mellett más kismesterek, Fusz János, Kleinheinz, Spech János kompozíciói is megszólalnak, részben új megvilágításba helyezve a bécsi klasszikusokat, részben felidézve a korban egész Közép-Európában nagy hatású verbunkos muzsikát, amelyet olyan híres prímások népszerűsítettek, mint Lavotta, Bihari vagy Csermák" – árulta el Horváth Anikó.
"Ma már nagyon nehéz megmondani, hogy a mű- és a cigányzene hol válik el a verbunkos irodalomban, valószínűleg nincs is ilyen határ" – fűzte hozzá Elek Szilvia. A koncerteken – amelyeket szeptemberben, októberben, novemberben szeretnének folytatni – egy irodalmi társművészeti témát is bemutatnak, május 25-én például Kemény Zsigmond Gyulai Pálról szóló regényének új kiadást.
Fáy István leszármazottja, Fáy Tünde zenetanár felidézte, hogy a család története 1243 óta nyomon követhető, ekkor kapták meg a Fáj környéki uradalmat IV. Bélától, mert a tatárok elől menekülő királynak az ősök átadták a lovukat. Ezt egy festmény is megörökíti, amely a szétszóródott Fáy-kincsek – könyvek, festmények – közül csak az 1990-es években került elő Fülesről (ma: Nikitsch, Burgenland), ahol Fáy István elhunyt.
Az 1600 táján két fő ágra váló, de szerteágazó família – mint a tanár megjegyezte – Magyarország minden jelentős történelmi fordulójánál jelen volt. Fáy László utóda a másik ágon Fáy András, az első magyar takarékpénztár létrehozója.
– Horváth Anikó és Elek Szilvia első koncertje Bartók Béla Bösendorfer zongoráján szólal meg, ez a hangszer volt a zeneszerző mindennapi hangszere – jegyezte meg Mácsai János zenetörténész, aki azt is elmondta, hogy egy Fáj környéki községben találtak egy 1840-es évekbeli Schwab fortepianót, amelyről feltehető, hogy a Fáy-kastélyból való. A hangszer most Fertőd-Eszterházán a kastélyban áll felújítva.
A házigazda, az 1807 és 1862 között élt Fáy István nemcsak figyelmes mecénása volt a zenészeknek, íróknak és festőknek is, hanem maga is jeles muzsikus és zeneszerző volt. Gyűjtötte és lejegyezte a korban használatos műzenét és a cigányok által népszerűsített dallamokat, négykezes változatba rendezte ezeket, kiadványának utolsó, ötödik kötete halála előtt egy évvel jelent meg.
"Nagy élmény volt számunkra e művek felfedezése. Fáy darabjai mellett más kismesterek, Fusz János, Kleinheinz, Spech János kompozíciói is megszólalnak, részben új megvilágításba helyezve a bécsi klasszikusokat, részben felidézve a korban egész Közép-Európában nagy hatású verbunkos muzsikát, amelyet olyan híres prímások népszerűsítettek, mint Lavotta, Bihari vagy Csermák" – árulta el Horváth Anikó.
"Ma már nagyon nehéz megmondani, hogy a mű- és a cigányzene hol válik el a verbunkos irodalomban, valószínűleg nincs is ilyen határ" – fűzte hozzá Elek Szilvia. A koncerteken – amelyeket szeptemberben, októberben, novemberben szeretnének folytatni – egy irodalmi társművészeti témát is bemutatnak, május 25-én például Kemény Zsigmond Gyulai Pálról szóló regényének új kiadást.
Fáy István leszármazottja, Fáy Tünde zenetanár felidézte, hogy a család története 1243 óta nyomon követhető, ekkor kapták meg a Fáj környéki uradalmat IV. Bélától, mert a tatárok elől menekülő királynak az ősök átadták a lovukat. Ezt egy festmény is megörökíti, amely a szétszóródott Fáy-kincsek – könyvek, festmények – közül csak az 1990-es években került elő Fülesről (ma: Nikitsch, Burgenland), ahol Fáy István elhunyt.
Az 1600 táján két fő ágra váló, de szerteágazó família – mint a tanár megjegyezte – Magyarország minden jelentős történelmi fordulójánál jelen volt. Fáy László utóda a másik ágon Fáy András, az első magyar takarékpénztár létrehozója.
– Horváth Anikó és Elek Szilvia első koncertje Bartók Béla Bösendorfer zongoráján szólal meg, ez a hangszer volt a zeneszerző mindennapi hangszere – jegyezte meg Mácsai János zenetörténész, aki azt is elmondta, hogy egy Fáj környéki községben találtak egy 1840-es évekbeli Schwab fortepianót, amelyről feltehető, hogy a Fáy-kastélyból való. A hangszer most Fertőd-Eszterházán a kastélyban áll felújítva.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése